Asztrológia-tanfolyam

A következő asztrológia-tanfolyam 2018. szeptember 6-án, csütörtökön 17.30-kor indul Pécsett. Bővebb információ itt található.

 

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

 

Családfelállítás

A soron következő családállítások időpontjai Pécsett:

2018. június 30 - július 1, (szombat - vasárnap), mindkét napon 10.00. - kb. 19.00-ig (várólistás állítói és 2 segítői hely van). A következő augusztus 4 - 5-én lesz (várólistás állítói és 7 segítői hely van).

(A helyeket a hívások/e-mailek beérkezési sorrendjében töltöm föl.)

(Az épületben büfé jelenleg nem üzemel, a régi helyhez szokottak megértését kérjük ez ügyben; és aki első alkalommal jön, vagy évekkel korábban járt családállításon, kérem tanulmányozza át figyelmesen az itt található gyakorlati útmutatót.)

 

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

 

Új egyéni ügyfelek fogadása horoszkópkészítésre, életvezetési tanácsadásra és hosszútávú együttműködésre szabad kapacitás hiányában bizonytalan ideig szünetel.

 

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤



Az élet napos oldala: az Oroszlán

 

A címbeli jelzős szerkezet többek között arra utal, hogy az Oroszlánnal jelzett energia mentén működő személyek teljesítménytől nem függő önelfogadás ügyében verhetetlenek. Átélés-szerűen úgy érzékelik önmagukat, mint a Teremtő csodálatos megnyilatkozását, aki a megnyilvánult valóság középpontjában áll.  És ez valójában is így van, de mégis eltévesztik a dolgot, mert a bennünk lakozó Self, az egyetemes Személyes Létező (keleti terminológiával: Átman, Önvaló) összecsúszik a köznapi érzékelésünkben az egóval, az egyéni, szubjektív személyes létezéssel.

Az identitás

De mi köze van a fenti általános emberi esendőségnek az Oroszlánhoz? Ezt akkor érthetjük meg, ha egy kicsit belemélyedünk az asztrológia szimbolikájába. Mindegyik ember horoszkópja esetében a három legfontosabb tényező a Nap (értelmi rész), a Hold (érzelmi rész) és az Aszcendens (működési mód). Mármost, az Oroszlán jegyének történetesen a Nap a bolygója, mint ahogy minden másik jegynek is megvan a magáé (például Bak – Szaturnusz, Kos – Mars, stb.). Ez azt jelenti, hogy az Oroszlánok életében és személyiségében sokkal direktebben jelennek meg azok a mindannyiunkat jellemző emberi-tudati működések, amelyek a Nappal állnak analógiában. Ez azért van így, mert a Nap mindegyikünk esetében az egyik legfontosabb tényező, de az Oroszlán esetében ráadásul ugyanez a Nap még a vezérlő jegyének is az uralkodó bolygója – ami például a Bika esetében a Vénusz, vagy a Szűz esetében a Merkúr lenne. Tehát mindannyiunk tudatos identitása a Nappal szimbolizálódik, de az Oroszlán személyiség esetében az emberi identitás ezen alapjellemzői sokkal kiemeltebben jelennek meg.

A Nap az önreflektív én-tudatosság jelzője az ember esetében: itt a Földön nekünk embereknek van a legfejlettebb értelmünk, mi vagyunk azok, akik tudjuk, hogy tudjuk, akik képessé válhatunk a bennünk lakozó Isteni szikra, az Önvaló érzékelésére is. És itt szoktak megtévedni az Oroszlán jegyű emberek: míg az Önvaló ténylegesen az egységesítő középpont, ami köré rendeződve nyilvánul meg az összes tudati teremtő energia, addig az emberi személyiség az énség-tudattal testben megélt személyes létezés.  És a nem egyensúlyban lévő, valódi centrumából kiesett Oroszlán a személyiségét illetően szeretné megkapni azokat a jogokat és reagálásokat, amik valójában csak az isteni énjét, az Önvalóját illetnék meg. Fentiekkel áll analógiában az a ma már egyre ismertebb, keleti tradícióból eredő működés, hogy ha valaki egy másik emberről úgy véli, úgy érzi, hogy az a másik megtalálta a módját annak, hogy folyamatos kapcsolatban álljon a benne lakozó Átman-nal, akkor Isten-megvalósított személyként tekinthet rá, és ekként is viszonyulhat hozzá – ez a tanítvány és guru közti kapcsolat számunkra, nyugati emberek számára kissé még idegenül ható lényege (és helyénvaló az óvatosság, mert nem kevés a hamis guru...).

És az Oroszlán, a Teremtő Atya sem vár el kevesebbet ennél: amennyiben valakinek a képzeletbeli belső színpadán kiemelt fontosságú ez a szereplő, akkor az ilyen személyiség sokszor feltétel nélküli tiszteletet, sőt, akár isteni imádatot várhat el a körülötte élőktől. És amint láthatjuk, ennek a késztetettségnek a mélyén valódi tendencia van, ami viszont a személyiség szubjektivitásán átszűrődve már elferdült formában jelenhet meg a mindennapokban. A tévesztés itt is ugyanaz, mint például a Baknál (de akár a Skorpiót is említhetnénk az ott előállható kibillentséggel): a Bak, mint a Törvény Őre tisztán érzékeli, hogy lénye centrumában az Egyetemes Törvény energiája van, de ez a szubjektív egóban akár házi zsarnokká is leromolhat, ugyanúgy, ahogy az Oroszlán esetében a Teremtő Atya is eltorzulhat Kiskirály Uralkodóvá.

Hétköznapi esendőségeink

Szerencsés konstelláció esetén az Oroszlán személyiség jószívű, igazságos, adakozó és védelmező, negatívba hajló működés esetén féltékeny, irigy, önző, felfuvalkodott lehet. A kreatív teremtő erő, ami mindegyikünk esetében ott rejlik a lényünk magjában, itt sokkal direktebben és erősebben nyilvánulhat meg – ennek oka a fent említett Nap jellegű működés mindenkire, de az Oroszlánokra sokkal fokozottabban érvényes volta. Amely összefüggés egyébként visszafelé is olvasható, azaz, a Teremtő Atya jellemzői mindegyikünkre igazak (egy másik olvasatban v.ö.: Isten a saját képmására teremtette az Embert). Így például, bár különböző módokon igyekszünk elérni, de valójában mindannyian arra vágyunk, hogy csodáljanak és szeressenek bennünket. Hogy a dolgok úgy alakuljanak az életben körülöttünk, ahogy azt mi szeretnénk, vagyis a saját akaratunk legyen a domináns. Hogy mások ránk sugárzó figyelmének a középpontjában állhassunk – és ez még akkor is igaz, ha valaki ezt háttérbe húzódó szerény szolgálat útján szeretné elérni, amint ez például a Szüzekre jellemző. Hogy a büszkeségünkön esett sérelmet nagyon sokáig nem tudjuk elfelejteni, és hogy tulajdonképpen minden esetben, amikor nem a saját teremtőerőnk, azaz, szuverén akaratunk érvényesül egy adott helyzetben, akkor reflexesen, ösztönösen ellenérzéseink támadnak. Sokszor megfigyelhető a hétköznapi cselekvésekben, hogy ha valaki úgy érzi, hogy a személyes energiáját semmilyen mértékig sem tudja érvényesíteni egy adott helyzetben, akkor azt a méltósága csorbulásaként éli meg és direkt, vagy indirekt formában szabotálni kezdi a működést. Jelentkezhet ez a vezetés által a dolgozókra vonatkozóan, nélkülük meghozott döntés után, vagy a hivatalban alkalmazottként dolgozó „Uralkodó” reakciójaként, amikor nem kértük meg külön arra, ami neki egyébként úgymond „hivatali kötelessége” lenne, esetleg a bútorasztalosként senyvedő ihletett művész ellenállásaként, akinek kész tervet viszünk oda és neki „csak” le kéne gyártania úgy, hogy semmit nem tesz hozzá és nem vesz el belőle.

A teremtőerő kiárasztása

Fentiek a minden emberben ott rejlő teremtőerő kiárasztásának lehetséges megnyilvánulásai – már amennyiben ez egyáltalán meg tud valósulni, mert amennyiben nem, akkor következhetnek be az imént felsoroltakhoz hasonló ellenreakciók, amikor az eredendően kreatív, alkotó energia rombolásban jelenik meg. És mivel mindannyian teremtéskényszerben vagyunk, ezért ha egy Oroszlán személy teremtő energiája nem tud aktívan kiáradni, akkor a körülötte élőknek sokszor olyan érzése van, mint egy király halálakor: mély gyász és veszteség érzése jelentkezhet. Vagy olyan, mint amikor nyári hétvégén, illetve nyaraláskor nem süt a Nap: dühösek leszünk. Ezek a környezet alapreakciói akkor is, ha valakiből eltűnik az életerő (Nap) és depresszióssá válik. Ilyen esetben az áldozat (a beteg) teljes sötétséget (a Nap hiánya) érzékelhet az életében és a teremtő erejéhez nem, vagy alig fér hozzá. Ekkor a teremtő energia elfolyik, de mivel a teremtéskényszer az egész életre igaz, így hát természetesen ekkor is teremtünk: magunk körül az „elfolyó” működésünkkel szinkronban álló valóságokat és a jövőnkben ennek következtében megszülető jövőverziókat. A teremtő tudati energiákat nem lehet eltüntetni: ha képesek vagyunk építő módon alkotásra fordítani, akkor a jövőnkben ennek az előrevivő következményei jelennek majd meg, ha nem, akkor ellenünk fordulnak már a jelenünkben – hisz energia sosem vész el –, és természetesen ugyanúgy meglesznek a jövőbeni kihatásai.

És itt érkezünk el az Oroszlán lélekerő egyik alapvető kihívásához, tudniillik, mindegyikünk esetében léteznek bennünk és éppen ezért közrehatnak az életünkben olyan tényezők, amelyek eredendően tudatosítatlanok – kicsit másként fogalmazva, a nappali, felszíni tudat számára hozzáférhetetlenek. Ez a belső, lelki valóság szemszögéből tekintve azt jelenti, hogy „sötétben vannak” ezek a részeink, és mindannyiunk első reakciója ezekre a félelem, a menekülés. Mert amennyire igaz, hogy valójában csak a fény tudja véglegesen elűzni a sötétséget, paradox módon épp ennyire retteghet a felszíni, „napfényes” tudatunk – vagyis a hétköznapi, normál személyiségünk – a mélyben rejtőző, ki-tudja-milyen árnyékoldaltól. Színpadképpel szemléltetve mindezt, nem túl egyszerű dolog nekidurálni magunkat egy valódi „pincetúrának”, mivel ez belső megélés szerint amúgy Dante-módra („ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel”) kezdődik és vezető értelem („nézd meg és menj tovább”, azaz ismerd fel magadhoz tartozóként, de ne ragadj bele) nélkül könnyű eltévedni. És az Oroszlán (és minden ember hétköznapi tudata) a felszíni világ ura akar lenni. Ahhoz már tudatosságra van szükség, hogy (a görögök után szabadon) felismerjük: valójában egyszerre vagyunk Zeusz (e világ ura), Hádész (az alvilág ura) és Poszeidón (a létezés óceánjának ura). Amikor viszont egy Oroszlán elérkezik ehhez a fejlődési ponthoz, akkor már univerzális teremtő energiák szakadhatnak ki belőle és kreatív alkotásaival megtermékenyítheti a létezést.

Az élet játéka

Az Oroszlán esetében fokozottabban jelezhet az élet egyik alapvető aspektusa, a teremtőerők játékos mivolta. Gondolhatunk itt a gyermekével büszkén játszó apára, aki tanítgatja a kicsit az élet dolgaira, vagy a szerelmesre, aki a hódítás-szerelmeskedés játékaiba van belebonyolódva, de akár az örök gyerekként a fejlődés korai stádiumában megrekedt Oroszlánra is, aki nem nőtt fel az élet komoly játékához és elvárja a világtól, a társától, vagy épp a szüleitől, hogy úgy gondoskodjanak róla, ahogy egy Teremtő Atya ad meg mindent az ő gyerekének. Mint korábban már utaltunk rá, az Oroszlán lélekerőnek nagyon direkt bekötöttsége van a bennünk lakozó Teremtőhöz és az élet „Isteni színjáték”–jellege őt sokkal intenzívebben tudja megérinteni. Ennek következtében jó esetben beleéléssel, és ha kell, pátosszal, ha kell, drámaisággal, vagy kacagással játssza a szerepét az élet színpadán, tudva, hogy ő maga van ott a szerep hátterében, rossz esetben viszont hatásvadász ripaccsá válhat, aki csak a többiek figyelmét akarja magára vonni és ennek érdekében bármit bevet. Ekkor nem belőle árad ki valódi teremtő energia és/vagy szeretet, hanem csak mások rá vetülő figyelmi energiáját tükrözi vissza szeretetként, odafigyelésként, védelmezésként. A különbség az indításban rejlik: magából ad és így árasztja szét maga körül a fényt, vagy csak reakcióképpen visszasugároz. Az előbbi a Teremtés aktív eszköze, az utóbbi fogyasztó: másvalaki aktív áramkörére csatlakozva képes csak üzembe helyezni a saját szeretet-generátorát. És minél tisztábban érzékeljük az önnön bensőnkben lakozó fényes, sugárzó centrumot és annak valójában mindentől, mindenkitől független egyenletes, meleg szeretetét, annál inkább lehetünk képesek a hétköznapi kritikus helyzetekben is megőrizni középpont-érzékelésünket és ebből reagálva tudatosan aktiválni a másik lelkének centrumában rezgő fény-szikrát.

Báder György weboldala. 2008. Cégmester PHP engine.