Családfelállítás

Az állításokat mindig szombat-vasárnap tartjuk, mindkét napon 10.00-től kb. 19.00-ig. A soron következő családállítások időpontjai Pécsett:

(A helyeket a hívások/e-mailek beérkezési sorrendjében töltöm föl.)

(Az épületben büfé jelenleg nem üzemel, a régi helyhez szokottak megértését kérjük ez ügyben; és aki első alkalommal jön, vagy évekkel korábban járt családállításon, kérem tanulmányozza át figyelmesen az itt található gyakorlati útmutatót.)

 

¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤

 

Új egyéni ügyfelek fogadása horoszkópkészítésre, életvezetési tanácsadásra és hosszútávú együttműködésre szabad kapacitás hiányában bizonytalan ideig szünetel.

 



A Nyilas jegy energiája, azaz a Bölcselkedő Tanító

 

A Nyilas zodiákus-jegy energiáját a személyiség képzeletbeli belső színpadán Bölcselkedő Tanítóként képzelhetjük el. Ennek a belső szereplőnek a működése a hétköznapi dolgok tudatosulásánál kezdődik és az önmagunkra ébredésnél végződik. Mint a fentiekből is látszik, ez egy erősen szellemi orientáltságú energia, így akinek a személyiségében domináns ez a jegy, az jellemzően inkább mentális, semmint érzelmi irányultságú.

Bármit is élünk át a mindennapjainkban, a tudatunkkal egyrészt igyekszünk értelmet találni abban, ami velünk történik, másrészt pedig szeretnénk tudatosan irányítani az életünket és a velünk történő eseményeket. A megtörtént dolgok esetében a jelentésadásnak épp az az egyik szerepe, hogy a valóság bejósolhatóvá váljék. És mivel mindannyian szeretnénk jól boldogulni azzal a magyarázó működéssel, ami saját magunknak teljesen természetes, így az egyéni értelmezési keretek szabta jelentésadás és következtetés-levonás határozza meg ebből a szemszögből az egész életünket.

A tudatosodás folyamata

Vegyük hát sorra a lehetséges működéseket, amelyeket ez a szereplő irányít bennünk. Már a kezdetektől is jellemző volt az emberre a jelentésadás igénye. Az emberi tudat működési sajátossága, hogy igyekszik  értelmes és összefüggő magyarázatot találni mindarra, amivel szembesül. Amíg ez lehetséges a konkrétumok és biztosan tudott dolgok szintjén, addig elég egyszerű dolgunk van. A kihívások ott kezdődnek, amikor nincs automatikusan biztos magyarázat: ekkor mindenki az egyéni felfogása, világleképezése szerinti tudatossággal értékeli a valóságot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyéni értelmezési keretek, hitrendszerek határozzák meg, hogy egy adott helyzetet miként értékelünk – és ezek mindegyikünk esetében eltérőek, többé, vagy kevésbé.

Ez az a folyamatosan zajló belső működés, amire a hétköznapokban jellemzően egyáltalán nem szoktunk figyelni. Vagyis az, hogy miért pont az van a tudatunkban, ami alapján reflexesen, automatikusan úgy reagálunk a valóságra, ahogyan azt a valójában tesszük. Nem gondolunk bele – mert nem lettünk megtanítva rá –, hogy miként alakult ki pont az az értelmezési keret, ami éppen a sajátunk, mik az összetevői a tudatunk működésének és miként lehetne ezeket irányítani egy harmonizáltabb személyiség-működés elérése céljából. Pedig a Földön az ember az egyetlen faj, amelyik tudja, hogy tudja azt, ami épp az elméjében van

A bennünk élő Bölcselkedő Tanító alapszinten azt a működést irányítja, amelynek a segítségével igyekszünk az aktuális átlátásunk szerint a legjobb magyarázatot, értelmezést adni az életre. Ez a túlélési technikáktól egészen a politikai, vagy vallási felfogásig terjedhet. Ha valaki a tudatosság következő szintjén működik, akkor elkezd foglalkozni az önmegértéssel és ezzel párhuzamosan az emberek és a világ működésének a megértésével. Ebben a fázisban ez az energia egy folyamatosan táguló perspektívában történő átlátásra sarkallja az egyént. Ez megnyilvánulhat úgy, hogy új dolgokat tanul, vagy elvégez egy tanfolyamot, főiskolát, egyetemet, vagy akár „csak” külföldre utazik: ekkor ugyanis végső soron ugyanaz történik, csak indirekt módon, vagyis új felfogásokkal, világlátásokkal, értelmezési keretekkel találkozik az ottani kultúrán, illetve a benne élőkön keresztül, és így bővül a szemlélete.

Ahova ez a szereplő, illetve energia eljuttatni szeretne bennünket, az a következő fázis, amikor tudatosan reagálunk a tudatunkra: ekkor a bennünk lakozó tudatosság kezd önmagára ébredni. Ez azt jelenti, hogy lassan – lassan képessé válunk kívülről is ránézni a saját elme-működésünkre és ennek következtében képessé válunk távolságot is tartani tőle: ekkor válik lehetségessé, hogy valaki úgy érzékelje a valóságot, hogy a saját aktuális igazságait felvállalva nyilvánul meg, de már van benne elég tudatos tolerancia, hogy elfogadja mások értelmezéseit az ő számukra érvényes igazságként. A tolerancia egyébként is jellemző a Nyilasokra, csak a kezdeti fázisokban ez látszat-tolerancia, nincs mögötte tudatosság és kiérlelt érzés: vagyis igyekszik meghagyni a másiknak a szabadságát, de belül úgy érzi, hogy ő jobban tudja. A ki nem érlelt módon megélt energiát erről lehet megismerni: mindegy, hogy kinél és mit, de ő jobban tudja. Ide kapcsolható a hordószónok néptanító, aki egyfolytában magyaráz a többieknek. Valójában is Tanító ez az energia, csak az a kérdés, hogy az illető megszerzi-e előbb azt a tudást, ami alapján ténylegesen tud adni másoknak tudást, új felismeréseket, szellemi inspirációt. Ehhez hétköznapi értelemben csak valamilyen fajta „normál” tudásban kell elmélyednie és képessé válni azt jól átadni. Ha magasabb szintre akar jutni, akkor végig kell haladnia a saját, belső fejlődési útján. Ám ez olyan "helyre"vezeti el, ahova egyáltalán nem szándékozott menni.

A kentaur

A Nyilas szimbóluma ugyanis a kifelé és felfelé nyilazó kentaur, ami világosan mutatja a magasba, a szellemi irányokba való törekvését. Ehhez képest a valódi tudati fejlődés előfeltétele, hogy képessé váljon befelé és lefelé tekinteni: az érzelmi és ösztöni mélységekbe. És miután itt kiismerte magát és tudatosságot vitt az addig homályban rejtőző területekbe, akkor válik képessé valódi inspirációt adni másoknak is. Mert mindannyian háromsíkú lények vagyunk és testi, érzelmi, mentális valóságokban élünk, betagolva a minket körülvevő látható és láthatatlan struktúrákba. És a valódi megértés mindig valamilyen fájdalom-burokba van zárva, hiszen abból szövődik a sorsunk, amit korábban nem voltunk képesek beengedni a tudatunkba. Ezt a működést – mármint az egyéni tudatból való kirekesztést, majd az ennek következtében a külvilágban megszülető, visszafogadásra késztető–kényszerítő, általunk bevonzott helyzeteket – hívják a keleti kultúrák karmának.

És amint a fenti gondolatmeneteken is jól látszik, a Bölcselkedő Tanító szeret filozofálni: az élet értelméről, a világról, másokról. És amikor ebbe sikerül beleszőnie az önmagáról, saját tudatáról való elmélkedést is, akkor kezdi megtanulni ennek az energiának a tudatos használatát. Amennyiben túlműködik, akkor ezek a tendenciák elvihetik őt a hétköznapokból, és valóság-idegenné válik. A trükk itt is ugyanaz, mint az Intenzív Átalakítónál, azaz a Skorpiónál: csak szubjektív mércék léteznek valójában. Ugyanis hiába tűnik úgy a kívülállók számára, hogy valaki elszállt, elképzelhető, hogy ez csak az akkor és ott uralkodó közfelfogás szerint van így. Mert a közfelfogás nagyon sokáig a legalapvetőbb tényezője minden egyéni értelmezési keret felépülésének: hatalmas erő húz mindannyiunkat, hogy a „normális” kategóriába tartozónak érezhessük magunkat. És a normális – az automatikus értelmezés szerint – az, ami az átlagos, vagyis ami általában megfigyelhető. Ezért odáig elérni, hogy „fölöttem az ég, alattam a föld, bennem a mérce” csak hosszas törekvés árán lehet. Valójában, aki ezt megvalósította, az már a következő energiát realizálja, a Bakot, amelyik a Törvény Őre.

Elfogadás, optimizmus

A fenti folyamatban kimondatlanul is az elfogadás volt a központi kérdés: mit fogadok el én, és hogyan válok elfogadhatóvá a többiek számára? Az előző alapján születik meg az értelmezési keretem, az utóbbi alapján alakítom olyanná a felfogásomat, hogy elfogadásra találjak. És ez az a folyamat, ami automatikusan nagyon jól megy a Nyilasoknak: elfogadóak, megértőek, toleránsak. Ennek következtében – mivel ezt az energiát sugározzák ki – elfogadásra találnak a külvilágban is, mások is elfogadják őket, sokszor mondják, hogy ők a szerencse fiai. Ez részben a fentiek miatt igaz, részben pedig azért, mert ez az energia optimizmust generál a személyiségben. És ha valaki akár öntudatlanul is a pozitív kimenetelekre fókuszál és elvárja a jót, akkor – a Sorsa szabta keretek között – ez a pozitív elvárás be fog teljesedni. Ez a működés az, amit sok ismert technika oktat: sugározz ki pozitív képeket az elmédből arról, amit szeretnél és megkapod, amire vágysz. És az erre való képesség valóban megvan bennünk, ám a Nyilasoknak is ugyanaz lehet az egyik legnagyobb buktatójuk, mint a hurrá-optimista teremtés-technikáknak: nevezetesen, ha csak a fényt látom (ami itt most a vágyott dolog lenne), akkor nem figyelek a Tai-Chi (Yin – Yang) másik felére, a fekete térfélre (azokra az erőkre, amik a tudatos szándékom ellen dolgoznak bennem). Ténylegesen van szellemi teremtő képességünk, de vannak felettünk magasabb szabályzó síkok is, és ha valami olyasmire vágyunk, ami nincs benne a saját rezgés-terünkben, sorsunkban, akkor, ha beleszakadunk sem fogjuk elérni az adott dolgot. Más oldalról ránézve erre a Nyilas sajátosságra, jellemző lehet rájuk, hogy túlságosan is csak a lehetséges jó kimeneteleket látják, és nem készülnek fel az esetleges nem optimálisan alakuló jövőverziókra, aminek aztán persze nyögik a megpróbáltatásokkal teli következményeit.

A saját energia megélése

A fentiekből leszűrhető az emberi működés egyik jellegzetessége, mégpedig az, hogy két egymásnak ellentmondó késztetés egyidejű jelenlétét nemigen szoktuk kibírni, hacsak nem fordítunk erre külön figyelmet (a pszichológiában ezt a jelenséget írja le a kognitív disszonancia fogalma [ld. Ikrek-cikk]). Jelen esetben ez konkrétan a szabad akarat és meghatározottság párhuzamos igazságaira vonatkozik: egyszerre áll hatalmunkban a képzeletünkkel teremteni és vagyunk benne egy olyan energia-sávban, ahonnét nem lehet csak úgy ripsz-ropsz kiugrani. Természetesen, hosszabb idő alatt nagyon sok mindent át lehet alakítani önmagunkban, hogy harmonikusabban áramoljanak bennünk az energiák, jobban tudjuk irányítani a szereplőinket, de még így is egész életre megmarad az eredendő energetikai összerakottságunk, aminek a lenyomata a horoszkópból olvasható ki. A jó hír az, hogy ezzel együtt mindegyik energiának létezik magas szintű megélése is, vagyis bármilyen összetételű is a személyiségünk eredendő mintázata, mindegyik szereplőnket lehetséges egyre harmonikusabban megélni. Pont e miatt igaz, hogy akármelyik jegybe is született valaki, az nem jelent automatikusan minősítést, mivel a horoszkópban nincs benne, hogy az illető milyen szinten éli a saját energiáit.

Összefoglalva tehát, a Bölcselkedő Tanító az a szereplő bennünk, aki az elmeműködésen keresztül a tudat terében irányítja az értelem egyre magasabb fokú kibontakozását a személyiségben. Másképpen fogalmazva a tudatosság növekedését segíti elő, ami egy bizonyos nézőpontból tekintve minden emberi élet célja. Innét szemlélve, a bennünk lakozó teremtő potenciál megtapasztalásának vezérlő energiája a Nyilas, ami jó esetben hozzásegít bennünket, hogy a megtapasztalt valóságot a tapasztalás folyamatában képessé váljunk egységben érzékelni a bennünk lakozó tudatossággal.

Báder György weboldala. 2008. Cégmester PHP engine.